A korlátozások nem egyoldalúak, a jövőben Oroszország is megszünteti függőségét a nyugati importáruktól – mondta az orosz külügyminiszter. Az új irány: Kína.
Moszkva mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy csökkentse Oroszország biztonsága, gazdasága és szociális szférája szempontjából kritikus fontosságú szektorok függőségét a nyugati beszerzésektől – mondta Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter egy rendezvényen úgy fogalmazott: a nyugati országok ruszofóbiája ellenére kész a kapcsolatok helyreállítására tett javaslatokat meghallgatni, ám az esetleges együttműködés már az orosz feltételek szerint fog megvalósulni, ha megvalósul egyáltalán. Lavrov azt is kijelentette: a Kínával való kapcsolatok erősítésére koncentrálnak, és a jövőben csak „megbízható államokra” fognak támaszkodni, amelyek nem úgy táncolnak, ahogyan mások fütyülnek.
A kínai-orosz gazdasági kapcsolatok erősödése törvényszerű volt a háború kirobbanása óta. A kínai export az idén 11,3 százalékkal nőtt Oroszország felé, míg fordított irányba a mutató 38 százalékos ugrást mutatott. Ennek zömét éppen a nyugati szankciók sújtotta energiahordozók teszik ki. Ahogyan várható volt, a háború okozta gazdasági válságban Kína az, aki a szankciókat kihasználva minden eszközt megragad, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb gazdasági növekedést produkálja, e mellett pedig egyre jobban kiterjessze befolyását az ázsiai piacon.
A Guardian szemléje szerint Lavrov elmondta: a nyugati országok Oroszország kárára próbálják megváltoztatni a nemzetközi kapcsolatokat, így Oroszország ugyanezt teszi a szankcionáló államok kárára, vagyis az orosz-kínai kapcsolatok gyors fejlődése várható. Külön kiemelte az Oroszország szankcionálása szempontjából rendkívül érzékeny informatikai és kommunikációs területet. Mint mondta, Kína olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek semmivel sem maradnak le a nyugati mögött, ebben a szegmensben tehát különösen nagy és mindkét fél számára előnyös megállapodásokat fognak kötni legmegbízhatóbb partnerükkel.
Fotók: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a találkozón Szergej Lavrov „érdemi és őszinte eszmecserét folytatott” Ukrajna, Irán és Szíria helyzetéről Marco Rubióval.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Sokan nem örülnek a „kényszerű ukránosításának”.
Ordas Eszter bukása után Bujdosó Andrea lett a Tisza Párt budapesti frakcióvezetője – de az igazi döntések továbbra is Magyar Péter kezében maradnak. A pártban gyakorlatilag minden mozdulat közvetlenül az elnöktől érkezik, miközben a káderhiány és a politikai éretlenség egyre látványosabb.
Egy évtizede figyelmeztettünk: ha nem védjük meg a külső határainkat, aligha lesz visszaút.
